google-site-verification: google8875954fc35e5380.html

A hegkezelés fontossága.

2024.08.22

Kezeléseim során mindig nagy hangsúlyt kap a már meglévő hegek feltérképezése és a kezelési folyamat során a hegek manuális kezelése. Legyen az műtéti beavatkozás utáni, vagy császármetszés utáni heg, esetleg egy endoszkópos/laparoszkópos beavatkozás. Hogy miért kap ekkora fókuszt ez a "pótszövet", nézzük meg, jelenleg mit tudunk róla.

Hegkezelésre sérülést, fertőzést, operációt, laparoszkópos vagy artoszkópos beavatkozást követően lehet szükség, hiszen ezen beavatkozások során a bőr és/vagy a mélyebben fekvő szövetek sérülnek, őssejtjeik elpusztulnak. Ilyen esetben a szövet önmagát újra létrehozni már nem képes, helyére a szervezet egy ugyan csak kötőszövet eredetű, de más tulajdonságokkal rendelkező szövetet hoz létre, melyet pótszövetnek -hegnek- hívunk. A heg döntő többségében kollagént tartalmaz, mely biztosítja erős szakítószilárdságát. A beavatkozást követő 1 év elteltével elasztin is elkezd berakódni a szövetbe, mely minimálisan növeli majd a szövet rugalmasságát.

Test szerte bárhol megjelenhetnek és megfigyelhető, hogy törzsi, leginkább hasüregi hegek úgynevezett bride-ket képezhetnek: ezek húrszerű, erős, vaskos zsírszövetek, melyek már erekkel átszőtt, szinte önállósult szövet csomagok. Hatalmas húzóerővel, óriási zavaró potenciállal rendelkeznek a szervezet számára.

A heg az eredeti bőr funkciókat elveszítette, nincs benne bőr pigment, nincs faggyú- és izzadságmirigye, nem nő rajta szőr vagy köröm. A heg egy instabil szövet, mely az esetek döntő többségében keresni fog fix pontot, melyhez/melyekhez rögzülhet, magához húzva stabilizálva magát. Ebből kifolyólag fontos, hogy nem csak a heget vizsgáljuk, hanem azt is, hogy mire nőtt rá és azt honnan húzza el. Tulajdonságai közé tartozik továbbá, hogy folyamatosan és szerteágazóan nő minden irányba. Statisztikák szerint az esetek 60-70%-ban panasz alakul ki a heg kialakulását követő másfél éven belül! Terápiás vonatkozásban tekintve az első kezeléseket és letapadások felszabadítását követően időközönként érdemes megismételni a kezeléseket.

Legyen akármilyen idős a heg, kiválóan reagál a kezelésekre. Maga a hegesedési folyamat történhet jó minőségben, vagy előállhat valamilyen hegesedési defektus. Ezek megjelenhetnek önmagukban, vagy kevert formában is:

Fontos megjegyezni, hogy a hegesedési defektussal gyógyuló seb nem feltétlenül jelenti, hogy a heg rosszabb minőségű és több bajt okozna, mint egy cérnavékony megjelenésű, külsőleg szépen gyógyuló bőrheg. Kutatásokkal alátámasztották, hogy nincs összefüggés a belső lenövések és a külső jegyek között.

A teljesség igénye nélkül néhány eset, amikor gondolni kell letapadásokra:

A terápia során figyelembe vesszük a varratszedéstől, vagy a sérüléstől számított időt, így tudjuk a lehető legbiztonságosabban elvégezni a kezeléseket. A heg szakítószilárdsága 1 hetesen körülbelül 3%,  3 hetesen 30%, 12 hetesen pedig már 80%.

A kezelés sikerességéhez nagyban hozzájárul, hogy a páciens a terápia elvégzése után gyakorolja azokat a feladatokat, melyeket a terapeutával megbeszéltek, hiszen a mobilizációval elért jó szöveti állapotot csak mozgással és megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásával lehetséges fenntartani. Amennyiben ezek a lépések elmaradnak a heg újra nagyon könnyen letapadhat.


Egy műtét utáni rehabilitáció csakis akkor lesz komplex és sikeres, ha nem csak a mozgástratomány, izomerő, flexibilitás javításával dolgozunk, hanem a hegszövet környezetéhez képesti állapotát is optimalizáljuk.